Menü Bezárás

Felmondott kölcsönszerződések kamata a jegybanki alapkamat!

8 hozzászólás mutatása
  • Szerző
    Bejegyzés
    • #12190
      László TóthTóth László
      Felhasználó

      Na, ezzel a témával most elkergetem a RÉKA-TT közösségünktől a pénzügyi jogászokat! Erre a kérdésre ugyanis ők nem hajlandóak válaszolni. Ha mégis rákényszerítjük őket, akkor ne várjunk tőlük jogi hivatkozásokat, ugyanis ez esetben azt akarják, hogy csupán fogadjuk el azt, ahogy ők mondják (jogi hivatkozás nélkül), és kész. Ha ezt nem hiszitek el, hát legyen mindenkinek ez a házi feladat, ha ismertek egy hitelügyekkel foglalkozó jogászt, hát dugjátok ezt az az orra elé és várjatok a válaszára! Szeretném, ha megosztanátok itt a tapasztaltakat!
      Ja, és tudjátok, hogy ez a devizaféle kölcsönszerződések felmondása után is áll? És persze, hogy nem a deviza összegre, hanem a felmondáskori forintos összegre a magyar jegybanki alapkamat jár!
      Ha már a jogszolgáltatásunk ez ügyben a szemétdombra való, hát akkor előbb várjátok meg, hogy milyen cáfolatokat sikerül ide begyűjtenetek, és aztán tartsunk ebben népítéletet! Szavazásra bocsátom ezt a témát, hogy ez a jogi fennállás igaz, megállja a helyét, vagy nem? Hát most mi jövünk, most mi fogunk ítélkezni!

    • #12199
      László TóthTóth László
      Felhasználó

      Október 13. 13:03 – kor a szavazás áll@sa 1 igen, 2 nwm. Kérhetném a 2 nem szavazótól, hogy mire fel döntött így? Én is, mindannyian szeretnénk látni azt a hivatkozást, indoklást! Ha titokba kívánnak burkolózni, akkor feltételezhető, hogy önök nem közösségi érdekből nyilatkoznak, vannak itt jelen! Nemde?

    • #12200
      adminadmin
      Adminisztrátor

      Nem tudom. Nem értek hozzá… 🙁

    • #12201
      László TóthTóth László
      Felhasználó

      Ja, benéztem, még nem szavazott senki! Az igen 1-es, a nem a 2-es válasz, én meg azt hittem, egy valaki az igenre, ketten meg a nemre szavaztak. 🙂 Már kissé bosszús is lettem, hogy a nem mögött még egy érv sinccs felállítva, akkor hogyan, miért lehet szavazni rá.
      Kedves Admin, leírtam a jogi levezetést, kérlek írd le, hol válik kissé érthetetlenné! Felteszek ehy videót erről is, mert szerintem egy banki ügyvéd sem lesz, aki itt megpróbálna előttetek érvelésekbe bocsátkozni. Úgyhogy bemutam azt is hogy ők hogyan próbálnak védekezni, Nem lesz érthetetlen, inkább csak hihetetlen! 😀
      A nyilvánosság felé is nyitni kellene nem csak ebben, hanem majd más ügyeinkben, munkálkodásainkban is, kérdezem, hogy ezt a megvitatást közé lehet tenni a TT facebook oldalán, oldalain, vagy egy új bejegyzést kellene csinálni ilyen esetekben?

    • #12202
      János IbrányiIbrányi János
      Felhasználó

      Szia Laci és mindenki!

      Még csak itt tartok, de majd értelmezem tovább:

      “nem számíthat fel X költséget meghaladó összegben” – számomra ez azt jelenti, hogy X költséget igenis felszámíthat!

    • #12205
      László TóthTóth László
      Felhasználó

      Szia Jani! Jól látod, az pontosan azt jelenti, amit írtál, hogy az X összeget igenis felszámítHATJA! De annak a felszámításnak feltétele van! Ehhez egy új egyezségnek kell megszületnie! Az új egyezségben pedig ennél az X összegnél a jogszabály korlátozza, hogy a bank többet követelhessen. Ha az az X összeg járna a jogosultnak, akkor a jogszabály úgy is fogalmazna, nem így feltételes módban! Kötelesség esetében, ahogy a lentebbi jogszabályoknál is láthatod, a jogszabályokban úgy is fogalmaznak! Tehát ez a jogszabály nem kötelezettséget határoz meg! Ez a jogszabály a felmondott pénztartozások után a követelHETŐ maximális kamatot szabja meg! Ha ez a kamat teljesítés kötelesség lenne, akkor ahogy a tartozás összegét pontosan megállapítják a közjegyzőnél felmondáskor, úgy akkor a kamatot is pontosan meghatároznák! De a kamatot nem határozzák meg konkrétan, még jogszabályra sem hivatkoznak pontosan, pont ezért! Aztán amikor fizetési meghagyással bíróságra vihetővé teszik az ügyet, akkor meg már meghatározzák ezt a kamatot, mert jogilag az kérhető kamat, illetve bíróság előtt kérhetünk mi is akármennyit, ez magában nem törv~nytelen! De felmondáskor közjegyzői okiratba írva már igen!

    • #12206
      János IbrányiIbrányi János
      Felhasználó

      Laci, amit itt legutóbb írtál az világos fogalmazás, megértettem. Ha felmondáskor a kamatot is közjegyzői okiratba foglalják, akkor az törvénytelen.

      Visszatérve a fenti szövegre, haladok tovább. Ott van egy ilyen mondat:

      Ptk. 319. § (2) „A szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak.”

      Itt a devizások nyílt fórumán jogomban áll furcsálni ezt a fogalmazást :), de megpróbálom értelmezni és majd kijavítasz, ha tévedek.

      Tehát ha jól értem a szerződés felmondása után nincs többé devizás-átváltós-átverős szolgáltatás. Összeadják forintban az alap tartozást, plusz a rácsalt devizás kufárkamatokat, mínusz amit eddig a pontig már befizettél.
      Így felmondáskor egy FORINTOS tartozás áll össze. Ha ezt rögtön befizeted, akkor nincs további bonyolítás.

      Ha később fizeted akkor jön a késedelmi kamat kérdése. Eddig jól mondtam?

    • #12207
      László TóthTóth László
      Felhasználó

      Ez az Jani, folytasd!
      Szóval igen, ha felmondáskor büntetőkamattal kerül rögzítésre a közjegyzői okirat, tanúsítvány, akkor szerintem ezzel a tevékenységükkel a közjegyzők törvénytelenül jártak el. Ezért látszik ilyenkor náluk egy kis óvatosság. Mellékelve példákkal bemutatom. Az első képen van felmondáskor a közjegyző kamatmeghatározása. Ugye milyen zagyvaságként tálalják? Pont azért, hogy ne láss tisztán, hanem úgy, ahogy ők szeretnék. Nem is arra a jogszabályra hivatkoznak, amitől érthetővé válik a kamatmeghatározás. E helyett az általuk hivatkozott jogszabály Ptk. 301. § (3) pont a késedelmi kamatot is beleszámolja, ami felmondás után (90 nap) már nincs, amit bár beszúrásként megjegyeznek, csak így a meghatározást érthetetlenné teszik. De főként azért mutatják ezt a jogszabályt, hogy fogadjuk el, ha nekünk szerződésünk volt, akkor nekik ez most is jár, azt pedig felejtsük el kamat szempontjából, hogy volt is egy felmondás és ezzel már más is a helyzet. És mi az, amit még észrevehetünk, de főképpen ha az egész iratot látnánk? Hát az, hogy minden lényeges elemet vastagon kiemeltek, nevek, dátumok, összegek. Tartozásnak ugyebár az egyik lényeges eleme az összeg, a másik pedig a kamata! És lám, a kamat, avagy a kamatok még sincsenek kiemelve, fontossá téve! Miért??
      Nézzük a következő képet, ami az engedményezésről szól, amit úgy két hónapra rá készítettek. Lám, lám, hát a tartozás másik fontos elemét, a kamatot itt sem tudták konkrétan leírni, hogy az mennyi! Miért?? Olyan nehezükre esik, hanyagságból, feledékenységből tették? Ugyan már!
      Nézzük a következő képet, ami a tartozás megvitatásának az elindulását mutatja. Ebből az olvasható ki az elején, hogy a jogosult tesz egy ajánlatot egy részletfizetési összeggel, de kamatról még mindig nem beszéltek, hagy mennyi az annyi, és az miért is annyi. Rákérdezésre ők ilyenkor mindig a banki hirdetményre hivatkoznak. A következő kérdés erre, hogy a hirdetményüket miért kell figyelembe venni, milyen jogszabály hivatkozik arra. Ez esetben pedig már nem tudtak felvilágosítást adni, de segítségül helyettük meg lett mutatva nekik az a jogszabály, ami alapján ők számolnak. Milyen morbid, a kötelezett tájékoztatja magát helyettük? A továbbiakban pedig tájékoztatva lettek a valós, jogszabály szerint előírt kamatról.
      A következő képen a jogosult válasza látható, amiben hivatkozás nélkül állítja azt, hogy márpedig szerződés szerint kell a kamatot fizetni, nem is foglalkozik azzal, hogy a jogszabály kimondja, hogy felmondás után a szerződés megszűnik, belőle jogok, kötelezettségek nem származhatnak.
      Erre a jogosult csúsztatásai kiegyenesítésre kerültek, amire ők inkább már el is hagyták a nem létező szerződésre való hivatkozást és már csak magát a jogszabályt állították olyan értelemben fennállónak, ahogy ők szeretnék, nevezetesen hogy ők a jogszabályban meghatározott kamathatárt felszámíthatják, és ahhoz nincs is szükség más hozzájárulásra. Márpedig a felszámíthatja az azt jelenti, hogy vagy felszámítja, vagy nem, tehát ez egy feltételes mód, amihez ebben a jogszabályban nem rendeltek mellé feltételt. Hogy miért nem került mellé feltétel? Hát mert ez a jogszabály nem azzal a célzattal fogalmazódott, hogy a meghatározott kamatszintig mi van, hanem azzal foglalkozik célirányosan, ami a meghatározott kamatszint felett van, ez a jogszabály annak a tiltására jött létre! A jogosult meg úgy gondolja, ha ebben a jogszabályban a meghatározott kamatszintig a felszámíthatósághoz nem rendeltek feltételt, hát akkor az nincs is, tehát akkor az van, ahogy ők gondolják. De hoppá, hát ez is egy feltétel! Tehát amennyiben ennek a felszámíthatóságnak ez lenne a feltétele, akkor ennek jogszabályban szerepelnie kellene! De ilyen nincs jogszabályban rögzítve, tehát ezért nincs is olyan, amit a jogosult szeretne beállítani, hogy a felszámíthatóság az feltétel nélküli járandóságot jelent neki, a kötelezettnek pedig ez egy előírt kötelezettség lenne.
      De akkor mi van ilyenkor? Hát az, hogy ilyenkor a jogosult teljes gőzzel azon munkálkodik, hogy valahogy elfogadtassa az ő akaratát és létrehozza az új megállapodást a megengedhető kamatmértékig. Mert ha nincs új megállapodás, akkor jogszabály szerint jegybanki alapkamatot köteles fizetni a kötelezett, és ezt már így, kötelezettségként is fejezi ki a jogszabály.
      És ha ezzel a kamattal számolva törlesztés folyik, akkor állítólag a végrehajtó nem indít végrehajtást. Ezt egy végrehajtótól hallottam.

      Az újabb kérdésedre válaszolva tehát igen, ha felmondták a devizaféle szerződést, akkor azután megszűnik a devizával való számolgatás, csak az akkor fennálló tartozás marad meg, ami természetesen forintban van, hiszen devizát csak számoláshoz használtak! (Azt utólag még a Kúria is kimondta, hogy ezek a kölcsönök forint kölcsönök. Milyen nevetséges, hogy ilyet utólag még a Kúriának ki kellett mondania, innen is látszik, hogy ezek nem sima kölcsönnek minősülnek!) Ha a kölcsönfelvevő kaphatott volna devizát, akkor az deviza kölcsön lett volna, de a devizához jutás kizárt volt, hát ezért találták ki utólag azt a meghatározást, ami addig nem is volt meghatározva. Ez is elég nevetséges.
      Felmondás után a devizaféle kölcsön mivel egy forintkölcsön, ezért ha nincs újabb megállapodás, akkor itt is a magyar jegybanki kamat vonatkozik rá, nem pl. a svájci. Hogy felmondás után mi is itt az ügyleti kamat, ha a követelhetőség felső határát szeretnénk megtudni? Hát ugyanúgy az, amit a szerződésben ügyleti kamatként feltüntettek, nincs semmi más mellette! Ha a hőmérséklet ingadozása után jelöltek volna kamatot, akkor sem kellene már felmondás után hőmérséklet számolgatással foglalkozni, ezt elvégre a jogszabály konkrétan meghatározza: “a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a pénzügyi intézmény a fogyasztó nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel A FELMONDÁS NAPJÁT MEGELŐZŐ NAPON ÉRVÉNYES ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben.” Szóval ez elég egyértelmű, nem?
      Ha nem így van, hát mutassanak valami újat, ami cáfolni tud, mert az eddig felmutatottak eddig ezt adják!
      Ha ezt a végösszeget befizeted, ahogy mondtad, attól még ők bonyolíthatják a dolgot, mert a közjegyzői papírt, mint jogerős végzést ők lobogtatják, és aszerint végrehajtást is folytathatnak, ekkor végrehajtás megszüntetése iránti pert kell indítani, amennyiben a közjegyzői tanúsítványban eltérő megállapításra alapoznak, ha meg kétértelműen fogalmaznak benne, akkor meg lehet a tartozás kifizetésére hivatkozni a végrehajtás megszüntetésénél szerintem.
      Itt már nem mozgok otthonosan a témában, mert végrehajtóval nem kerültem komolyabban kapcsolatba. Ugyanis az általam képviselt ügyben tulajdonképpen egyezség nélkül, elbeszélve egymás mellett történő részletfizetéssel nem indított a követeléskezelő végrehajtást, csak fenyegetőzött vele, de már a végrehajtási lap avagy záradék is elévült, megszűnt, tehát már nincs is mire fenyegetőznie. A bíróságon pedig szerettem volna elszámolási pert indítani, de a jogszolgáltatásunk viselkedésének köszönhetően azt mondhatom, hogy ők ezt nem hagyták, hogy elinduljon. 🙂
      Na, mit gondolsz? Nem kellene ilyen diskurzust a RÉKA-TT facebook oldalakon nagyobb nyilvánosság bevonásával is folytatni, hogy mindannyiunk számára ez nagyobb bizonyosságot is nyerjen?

    • #12212
      László TóthTóth László
      Felhasználó

      Folytatva az előző hozzászóláshoz a mellékleteket

8 hozzászólás mutatása
  • Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.